Palágyi Eszter Michelin-csillagos séf vagyok. Séfként mindig azt kerestem, mi történik a felszín alatt. Hogyan születik meg egy íz, ami egyszerre tud történetet mesélni, emléket idézni és hatni az emberre. Talán ezért alakult úgy, hogy már nagyon fiatalon a világ legnagyobb konyhái felé indultam: kíváncsi voltam arra a tudásra, ami nem könyvekből, hanem emberekből, kultúrákból és tapasztalatból épül.
A kulináris utam során London, Párizs és Dubai konyháiban formálódtam; olyan mesterektől tanultam, akiknél a precizitás, az alázat és a gondolkodásmód fontosabb, mint bármely technológia. Amit tőlük kaptam, az lett a saját világom alapja: a félelem nélküli kísérletezés, a rétegzett ízépítés és az a mély meggyőződés, hogy ételt csak lélekből lehet igazán alkotni.
A Michelin-csillagok, a díjak, a nemzetközi figyelem mind megerősítettek abban, hogy a gasztronómia számomra nem munka, hanem identitás. De talán még fontosabbak azok a személyes pillanatok, amikor egy-egy fogásom olyan emberekhez ért el, akik hatással voltak rám – művészek, zenészek, alkotók –, és akik visszajelzései új irányt adtak a gondolkodásomnak. Így született a Gastro Gaga név is: egy játékos, mégis sokatmondó címke, amely azóta a kreativitásom védjegyévé vált.
A könyveim két különböző oldalról mutatnak be engem. Az egyikben a személyes történetem, a döntéseim és a csendek árnyalatai kapnak hangot; a másikban az az elemző, kutató, kísérletező énem szólal meg, aki az ízek mögötti tudományt és összefüggéseket keresi.
Nem állítom, hogy könnyű út vezetett idáig. A séflét kemény világ, és a háttérben sok olyan küzdelem zajlik, amelyet a külvilág nem lát. De minden egyes kihívás hozzátett ahhoz a szemlélethez, amelyet ma képviselek, hogy a gasztronómia egyszerre művészet, tudomány és mélyen személyes vallomás. Azért írok és azért főzök, mert hiszek abban, hogy a történetek – legyenek azok ételekbe vagy mondatokba rejtve – képesek megváltoztatni, ahogyan a világot érzékeljük.
